Kodály Zoltán: Czinka Panna balladája- daljáték
|
62 éve, 1948. március15-én mutatták be Kodály: Czinka Panna balladáját az Operaházban!
Ki a zenemű címadója?
Czinka Panna (Sajógömör 1711.) a 18.századbeli legendás cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett prímás. Tehetsége korán megmutatkozott, Rozsnyón végezte zenei tanulmányait, melynek mecénása* földbirtokosa, Ladányi János lett. 14 évesen, az akkori szokásokhoz híven 1830-ban ment férjhez egy nagybőgőshöz, majd sógoraival megalapította korának legnépszerűbb cigánybandáját. Fényes karriert futott be.
|
Fellépésein eleinte mindig díszes, színes ruhákban jelent meg, míg hirtelen át nem tért a sötét férfi öltözékre.Végakarata szerint férfiruhában, kedvenc hegedűjével és pipájával együtt temették el 1772-ben az akkori gömöri temetőben.
Emlékét ma is őrzi az
- Országos Czinka Panna Prímásverseny.
- Csemer Géza színművet írt róla,
- Jókai Mór pedig Szeretve mind a vérpadig
című regényében formálta meg alakját.
* mecénás: írókat, művészeket anyagilag támogató pártfogó.(A görög G. C. Maecenas nevéből.)
A daljáték
Maga, a Czinka-ballada a XIX. században keletkezett.
A darab a Rákóczi szabadságharc idején játszódik. A daljáték szövegét Balázs Béla írta. A szövegíró bevallása szerint a kuruc táborban harcoló jobbágyok és a nemesség közti feszültséget hivatott ábrázolni.
Fő szerepek: Czinka Panna, Ocskay László- brigadéros*.
A mű nagyon jól visszaadja a kuruc-kor hangulatát. Hisz Kodály összegyűjtötte a kor ismertebb kurucnótáit, és a Rákóczi-indulót is új oldaláról mutatja be. A többi színpadi műtől eltérően a kórusrészeket férfikar szólaltatja meg, és kuriózumként egy magyar ária is felhangzik.
A tragédiába torkolló cselekmény 4 felvonáson keresztül bontakozik ki.
A Czinka Panna daljáték kérészéletű volt. Bukása nem Kodály Zoltán hozzáértését kérdőjelezi meg, főként a librettónak tudható be, ugyanis történelmietlen adatok kerültek bele.
* brigadéros: dandárparancsnok, katonai elöljáró
Az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Múzeumában rendezett kiállításról bővebben:
Könyvajánló:
Csemer Géza (1944): Czinka Panna avagy A nagy kerti ünnep zűrzavaros előzményei avagy A Rákóczi-induló; Piros karaván : cigányélet és vízió két részben avagy a cigányság gyötrelmei és egyéb színpadi művek.
G. A.
